2009. május 27., szerda

A Születés Ünnepe

2009. május 27-én tartottuk meg Balatonalmádiban először a Születés Ünnepe rendezvényt a Baba-Mama Klub és a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár közös szervezésében. Ebben az évben nem az országos Születés Hete rendezvényhez csatlakoztunk, hanem a veszprémi Születés Ünnephez, amit a Lélek Éled Kör Közhasznú Egyesület szervezett immár harmadszor a megyeszékhelyen. A veszprémi Születés Ünnep legfőbb célja az, hogy a háborítatlan szülés hazai lehetőségei és az azokhoz kapcsolódó kutatási eredmények minél több várandós nőhöz, kismamához, családhoz és egészségügyi dolgozóhoz eljussanak, valamint hogy lehetőség szerint folytatódjon a párbeszéd a gyermeket vállaló szülők és a megye szüléseit levezető veszprémi kórház között.
Mi itt Balatonalmádiban elsősorban arra törekedtünk, hogy a lakosság minél szélesebb spektrumát megszólítsuk, és szülésről, babavárásról, csecsemőgondozásról indítsunk beszélgetéseket. Programjaink között szerepelt óvodásokkal, iskolásokkal és gimnazistákkal szervezett beszélgetés. Nagyon jó volt hallgatni az óvodásokat azokról az elképzeléseikről, amik a születéssel kapcsolatban eszükbe jutnak. Náluk elsősorban még a saját születésnapjuk áll a születésre való asszociáció középpontjában. Sajnos már a kisiskolásoknál is érezhető a média nem éppen jótékony hatása. Mindaddig lesz miről beszélnünk, amíg a születésről az jut eszükbe, mikor a híradóban arról tudósítanak, hogy az édesanya újszülött gyermekét a WC-ben hagyta. Az ovisokkal és iskolásokkal folytatott beszélgetést Drozdik Dolli egészségfejlesztő vezette nagy lelkesedéssel, hozzáértéssel és a résztvevők megelégedésével.
 A várandós kismamáknak szóló programjaink is nagyon hasznosnak bizonyultak. A veszprémi kórház munkatársai Stanciu Anna szülésznő valamint Meilingerné Németh Tímea és Baranyainé Stupián Piroska csecsemősnővérek részletesen elmondták, hogy mi a bevett gyakorlat a kórházban a szülészeten és a csecsemőosztályon. Ugyancsak a születést járta körbe, de egy meglehetősen más szemléletet képviselve a gyöngéd születésről szóló beszélgetés, amit Béres Edina bába, Halmos Zsuzsa és Velkei Éva dúlák vezettek. Ők mindhárman számos otthonszülésnél segédkeztek. Megtudhattuk, hogy mi az, amit ők egy szülésnél elsődleges szempontnak tartanak. A legnagyobb hangsúly a tiszteleten van. Tisztelni a szülő nőt, a születő gyermeket, azt az ősi erőt, ami a nőben van, mikor világra hozza gyermekét. („Van egy erő, ami szüléskor eljön a nőkhöz. Nem kérik, egyszerűen csak elárasztja őket. Összegyűlik, mint a felhő a szemhatáron, átsuhan az égen, és magával hoz egy gyermeket...") Természetesen felhívták arra is a figyelmet, hogy a születések kis százaléka sajnos nem komplikációmentes, ilyen esetekben elkerülhetetlen a kórházi beavatkozás. A beszélgetés során egyszer sem merült fel, hogy ők bárkit is rá akarnának beszélni az otthonszülésre, csupán azt hangsúlyozták, hogy létezik ez a szemlélet is. A szoptatással kapcsolatos beszélgetést Tímár Zsófia vezette, sajnos a rossz időpont miatt (koradélután) kevés érdeklődő volt jelen, pedig számos félreértés tisztázására volt lehetőség. A rendezvényünk ideje alatt a résztvevők szoptatási totót töltöttek ki. (A totóért cserébe tombolasorsoláson vettek részt, ahol értékes nyereményeket sorsoltunk ki. Ez úton is köszönjük a felajánlásokat, külön köszönet a György Patikának nagylelkű felajánlásaiért.) A legnagyobb téves információ a totót kitöltők 32%-ánál jelent meg. A köztudattal ellentétben a mellgyulladás esetén a szoptatást nem szabad abbahagyni. Ehhez hasonló kérdésekre kaphattunk választ Tímár Zsófiától. Kismamatorna, amit Slakker Imréné gyógytornász vezetett, hordozókendő bemutató, amit Perjés Dóra tartott, és homeopátiás tanácsadás, amit Dr. Szabadka Ödön szülész - nőgyógyásznak köszönhettünk, tartozott még a várandósoknak szóló programjaink közé.
A kisgyermekes családoknak is gazdag programmal szolgáltunk: babatorna Farkasné Bóna Ivettel, babamasszázs Horváth Tiborné védőnővel, Tücsökzene bemutató Nádasné Varga Katalin zenetanárral. A nagyobb gyerekeknek kézműves foglalkoztatót vezetett Nemes Éva, valamint táncházat tartott Berta Anikó.
Külön köszönet illeti a Pannónia Kulturális Központ munkatársait a rendezvény zökkenőmentes technikai lebonyolításáért és nem utolsó sorban a Baba-Mama Klub anyukáit, akik minden program helyszínén házigazdaként meleg, családias hangulatot teremtettek.





2009. május 15., péntek

Kreatív játékok


A legutóbbi klubunkon Nemes Éva segített nekünk abban, hogy milyen kreatív játékokat lehet kitalálni rossz idő esetén, játszótér helyett. Hozott nekünk testfestéket, amivel az egészen pici babák is készítettek tenyérlenyomatot ajándékba nagyszülőknek, apukáknak. Készített nekünk sütimasszát (darált háztartási keksz, kakaópor, cukor, tej tetszés szerinti arányban), amiből bármilyen figurát lehetett gyurmázni, persze a végén meg is lehetett enni. Fel hívta a figyelmünket arra, hogy számos nagyszerű fejlesztő játék kapható, de a legjobb, legélvezetesebb az együtt sütés, főzés. Már egész pici kortól élvezik a konyhában való sündörgést. Szinte semmi költsége sincs, viszont nagyon jó móka. Megosztotta velünk azt a tapasztalatát, hogy az első két gyermekével beleesett abba a hibába, hogy otthon kreatív hobbiboltos lévén, számos kézműveskedős, fejlesztő játékot játszott, de a gyermekei az óvodában semmivel sem voltak kreatívabbak társaiknál, sőt meglehetősen passzívak lettek az óvodai foglalkozásokon. Ezek után le is tett arról, hogy meglehetősen drága eszközigényű játékokkal bombázza gyermekeit. Maradt a konyha és a háztartás, ahol sikerült nagyszerű közös élményeket szerezni.

Ez úton is köszönjük Évának a nagyszerű foglalkozást!

2009. május 8., péntek

A zene, mint a kapcsolatteremtés eszköze

A május 8-i klub vendége Nádasné Varga Katalin zenetanár volt. A beszélgetés témája: a zene, mint a kapcsolatteremtés eszköze a fogantatástól a kisgyermekkorig. A zene alkotóelemei a ritmus (eső, hullámverés), a dallam (madárfütty), a hangerő (vihar hangja) mind megtalálhatók az ember környezetében, valamint az emberi testben (szívdobogás, légzés, járás). A magzati lét, a méhen belüli élet első zenei élményeit az anyai szívdobogás ritmusa, a véráramlás moraja, valamint a külvilág szűrt hangjai adják. A hangélményt a magzat jóval korábban képes érzékelni, mint ahogyan a hallás központi szerve működni kezdene. A magzati auditív rendszer és a muzikalitás fejlődésében az anyai szívhangok jelentőségét több kutató is felismerte és vizsgálta, mely vizsgálatok igazolták az anyai szívhang pozitív, még a születés után hosszú ideig tartó megnyugtató hatását a gyermekeknél: mélyebb, hosszabb alvás, sírás abbahagyása, egyenletes légzés, erőteljesebb súlygyarapodás, ritkább megbetegedés. Ugyancsak tapasztalatok bizonyítják, hogy a magzatok a hallott zenére is reagálnak: Vivaldi, Mozart megnyugtató, Beethoven és a rock felkavaró hatású lehet számukra (rugdalózni kezdenek). Kati felhívta a figyelmünket arra, hogy az anyaméhben a gyermekünk a mi hangunkat hallja legerősebben. A külvilág zajai ehhez képest csak suttogások. Egészen más tehát, ha mi énekelünk neki, mintha zenelejátszót hallgatnánk. Kodály azt mondta: "A gyermek zenei nevelését a születése előtt 9 hónappal kell elkezdeni", majd később így módosította: "A gyerek zenei nevelését az anya születése előtt 9 hónappal kell elkezdeni!" Szintén Kodálytól vett idézet: "...az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségből kigyógyít, koncentrál, testi - lelki diszpozíciót javít, munkára kedvet csinál, alkalmazkodóbbá tesz, fegyelemre - figyelemre szoktat, egész embert mozgat, nemcsak egy - egy részét..." A hazai iskolai gyakorlat - melyet már sajnos nem ellensúlyoz semmiféle közösségi énekes szokás - sikeresen kioltotta belőlünk az éneklés örömét, és ellátott minket a hangadással kapcsolatos szorongással, szégyenérzettel. De nemcsak énekelni nem merünk, hanem sokaknak okoz gondot már maga a hangos, vagy önálló megszólalás is. A közös éneklési alkalmak, énekes játékok segítik oldani ezt a szorongást és gátlást, s e tapasztalatok hozzásegíthetik az egyént a szóbeli önkifejezésének gazdagításához is. A zenén keresztül kontaktus teremthető, zenei eszközökkel viselkedés, mozgás visszatükrözhető, s olyan légkör teremthető, mely bizalommal töltődik fel és érzelmek kimutatására is alkalmas lesz. Ezért lehet a zene a kommunikáció eszköze. Kati arra biztatott mindannyiunkat, hogy bátran és sokat énekeljünk gyermekeinknek.