2009. február 27., péntek

Mi legyen az esti mese?

Nagy Judit gyermekkönyvtáros:
Rágom, nézem, hallgatom
A 0-6 éves korú gyermekek „olvasmányairól”

Méhes György: „Aki gyermekkorában nem hallgatott és olvasott mesét, az nem is lehet boldog ember.”

  1. Az olvasóvá nevelés a születés utáni első altatódallal kezdődik.
  2. Ölbeli játékokkal folytatódik. Az a gyerek, akit otthon sokat ringattak ölben, miközben az édesanya vagy édesapa mondókát mond, érintgeti, simogatja a gyermeket, könnyebben tanul meg olvasni, kevesebb tanulási nehézséggel küzd.
- Ősrégi tudásközvetítő forma. A játékok a néphagyományhoz kötődtek, vagyis szájról szájra hagyományozódtak, akár a népmesék.
- Sándor Ildikó néprajzkutató könyve a Tücsökringató: nem olvasni kell a gyermeknek, hanem megtanulni a mondókákat, mert a kezünkre szükségünk van.
Testrészekhez kötődő dalok, mondókák, tapsoltatók, láblógatók, cirógatók, billegtetők, hintáztatók.
- Forrai Katalin: Jár a baba jár; Gabnai Katalin: Dünnyögők és dúdolók: Ezek a játékok a gyermekek érzelmi és értelmi nevelésében nagyon fontosak. A kicsik a mesét értelmileg és érzelmileg is átélik, segít a lelki feszültség levezetésében.

3. A gyermeket körbevevő tárgyakról és a család tagjairól mesél a szülő.

4. Dallamos rövid versek, mondókák. Nem baj, ha nem érti, a ritmus a fontos.

5. Képeskönyvek nézegetése egy éves koruk előtt: megnevezve a személyeket, állatokat, tárgyakat tőmondatokban.

  1. „Én” mesék – a gyermek mindennapjairól, a nap különböző eseményeiről. A mesében boldogan éli át mindazt, ami megtörtént vele. Ezekben a mesékben végig lehet követni az egész eltöltött napot, újramesélve az érdekesebb eseményeket, visszautalva a gyermeket ért örömökre, fájdalmakra, hisztikre.
Weöres Sándor versei; Bartos Erika: Anna, Peti -történetek

  1. Három-négy éves kortól következhetnek az állatos mesék: Kis vakondról, Babarról, Bálint Ágnes: Mazsola-történetek.
- A meséléssel észrevétlenül megtanítjuk a gyermekeinket, arra, hogy képesek legyenek koncentrálni, figyelni arra, amit hallanak.
- Mesehallgatás közben folyamatosan működik a gyermek fantáziája, látják, elképzelik mindazt, amit hallanak.
- Szókincsük is így fejlődik.
- Öntudatlanul sajátítja el azt is, miként szerveződik egésszé a szöveg, hogyan épülnek fel egymás után a mondatok.

  1. Négyévesen:
Kormos István: Vackor könyvei és állatmeséi
Móra Ferenc: gyermekversei
Móricz Zsigmond, Kányádi Sándor, Zelk Zoltán: állatmeséi
Nem baj, ha nem értenek meg mindent ezekből a mesékből, a ritmus és a rím gyönyörűsége ekkor még sokkal fontosabb.
  1. Öt-hatéves kor:
A klasszikus állatmesék (Esopus) és tündérmesék ideje ekkor jön el. A népmeséket is ekkor kezdi érteni a gyermek.
A magyar népmesében minden alkalommal a hős lelki ereje kell kiálljon bizonyos próbákat ahhoz, hogy testi ereje megnövekedhessék.” Wass Albert

10. Az iskolába kerülés kezdeti nehézségeinek legyűrésében, okos kezelésében segítenek: Janikovszky Éva, Szepes Mária nagy szeretettel megírt és a gyermeki gondolkodás ismeretéről tanulságot tevő könyvei.
A meséken keresztül a gyermekek észrevétlenül tanulnak meg azonosulni a szereplőkkel, helyzetekkel és a megoldási technikákkal. Eldönthetik, hogy ki mellé állnak, kit tartanak „jó”-nak, „rossz”-nak, kire akarnak hasonlítani.

A legfontosabb, hogy legyen mellettük valaki, aki segíti őket eligazodni a történetekben és az életükben.

Minden kisgyermek igényli az esti mesét, amely feloldja az egész nap összegyűlt feszültségét, megnyugtat, segít a nyugodt alvásban.

A gyermekekről meg úgy igaz, ahogy Janikovszky Éva mondja:
Kicsik, de nem buták, van szemük a szépre, fülük a hamisra. Képes az érzéki és érzékek által megismerő befogadásra, érzelmi átélésre.”

A gyermek be tud lépni a mesék világába, érzékeli, eligazodik benne, átéli a szöveg örömét és szerepjátékaiban is visszatér.

Kodály Zoltán: „Hozzon a gyermeknek mindenki amit tud: játékot, zenét, mesét, örömet. De, hogy mit fogad el, azt bízzuk rá. Csak az a lelki táplálék válik javára, amit maga kíván.”

Három éves kor alatt az alábbi könyveket ajánlja Judit:

Ákom, bákom berkenye – magyar népi gyermekköltések
Antanténusz – mondókák és tréfás versek
Bálint Ágnes: Mazsola
Cinege, cinege kismadár – népi mondókák, gyermekjátékok
Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje
Füzesi Zsuzsa: Mondókáskönyv
Hóc, hóc, katona – bölcsődések verseskönyve
Marék Veronika: Kippkopp mesék
1 család, a 4 elem, az 5 érzék
Vidám mesék
Weöres Sándor: Bóbita
Weöres Sándor: Zimzizim
Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne
Mese a kiscsikóról, Békabánat, Száll az erdő
Forrai Katalin: Jár a baba, jár
Bartos Erika: Anna, Peti, Gergő