Milyen hatása van a születésnek és az első életéveknek az ember egész életére?

Először néhány közérdekű információt szeretnék megosztani.

Dr. Szántai Dóra kérte, hogy tegyem közzé az alábbi információkat, hogy az új gyerekrendelő telefonszáma és megközelíthetősége mindenkihez eljusson.

Sajnos az előző szolgáltató nem teszi lehetővé, hogy egy gépi hang bemondja, hogy megváltozott a rendelő száma.

Tájékozódni a honlapon lehet (www.szantaidoktor.hu), illetve a ide kattintva találtok egy értesítést a gyermekrendelőt érintő változásokról, és egy másikat a szakrendelésekről és azok új telefonszámairól.

A soron következő alkalmaink:
Novemberben kapcsolódunk az országos Babahordozási hét eseménysorozathoz, így klubunk témája:
November 11. 10.00: A hordozás jelentősége a gyermek életében - beszélgetés Szabó Tánya babahordozási tanácsadóval és Vásárhelyi Annával, a veszprémi babahordozó klub vezetőjével.
Csodálatos képekkel illusztrált beszélgetés lesz, gyertek el kisbabátokkal.

November 25. 10.00: A Balaton Pszichowellness Központ és Sóbarlang bemutatkozása - beszélgetés Gyurkóné Vincze Melindával párkapcsolati problémákról, szülés utáni depresszióról és még sok más mindenről

December 09. 10.00: Testvérnek lenni jó? Beszélgetés Bacsárdi Csilla pszichológussal testvérféltékenységről, a testvéri viszony életre kiható hatásáról

A itt megtaláljátok a november decemberi alkalmak plakátját. Amennyiben tudjátok, kérlek terjesszétek.

Nagyon örültem, hogy az előző alkalommal is szép számmal jöttetek el a klubba. Arról beszélgettünk Szabó Tányával, aki három gyermek édesanyja és a Beli Buba Babahordozó Iskola tanfolyamvezetője, hogy milyen hatása van a születésnek és az első életéveknek az ember egész életére.

"Varázs él mind a kezdetekben" - vallja Hermann Hesse, és sokunkban él a gondolat, miszerint mindent a kezdet határoz meg. Régen is azt tartották, hogy olyan az ember élete, amilyen a születése. Életünk kezdetének első szakasza, a méhen belüli időszak - ideális esetben - egy paradicsomi állapot, melyben megtapasztaljuk a teljes egységet, azt hogy: "jó idebenn". A második szakaszban kiűzetünk ebből a paradicsomi állapotból, és a tágulási szakaszban azt tapasztaljuk meg, hogy "nincs kiút". A méhszáj még nem nyílt ki, nem látszik a fény az alagút végén, a visszatérés pedig lehetetlen, hisz egyre fokozódik a nyomás. A születés harmadik szakasza egyfajta "véres küzdelem", de itt már van remény a megszabadulásra, ami az utolsó szakaszban meg is történik. A magzat minden akadályt leküzd és megtapasztalja az anyatesten kívüli életet. Jó esetben az újszülött learatja erőfeszítései gyümölcsét és megtapasztalja, hogy "jó idekint."
Az esemény a siker archetípusává válik. Ha ez örömteli, az újszülött azt tapasztalja, hogy a kemény küzdelmet megérdemelt pihenés, ellazulás mi több, győzelemérzés követi. Várhatóan később is mer majd sikeres lenni. "Burokban született"- mondják azokra az emberekre, akiknek minden sikerül. Nem véletlenül: a könnyű és sérülésmentes születés könnyű és sikeres élet ígéretét hordozza. Ez akkor teljesül, ha a születés utáni első benyomások pozitívak. Erre hívta fel figyelmünket a francia nőgyógyász, Frederick Leboyer, akinek a gyengéd szülésre tett javaslatai mindenekelőtt arra irányulnak, hogy szeretetteljes és emberhez méltó fogadtatást kapjon az újszülött. A születés utáni első óra a legfontosabb, illetve az ezt követő négy napnak is kiemelt a jelentősége. Jó, ha anya és gyermeke minél több időt tölthetnek együtt. Ha a kicsit ilyenkor teljesen elszakítják az anyától, akkor magányosság -és hiábavalóság érzet alakulhat ki benne. Minden akadályt leküzdött - de minek? Pesszimistává, szkeptikussá vagy passzívvá válhat, nehezen hiszi el, hogy sikeres lehet. Vagy ha az is, az eredményeinek nem tud felhőtlenül örülni. Ideális esetben megvalósul a tényleges áttörés, anya és gyermeke learathatják erőfeszítéseik gyümölcsét.
Ugyanakkor, ha sérültünk is születésünkkor, sőt ha közreműködtünk is gyermekeink sérülésében, tudjunk róla, hogy a hibák javíthatók, a hiányok pótolhatók! A tudás nagy kincs, e nélkül talán még ma is tartaná magát a korábbi nézet, mely szerint az újszülött semmit sem érez. Volt idő, hogy a születés folyamatában mellékes tárgynak tekintették. Ma már szerencsére sok jó könyvhöz lehet jutni a témában és interneten is kereshetünk választ kérdéseinkre. Mindnyájunknak érdekes és tanulságos lehet felfedezni, hogy saját születésünk milyen hatást gyakorol jelenlegi életünkre. És ha erre szükség van a helyzet tudatosításával, odafigyeléssel vagy szakember segítségével javítani tudunk a helyzeten. Leendő kismamáknak ez azért kiemelten hasznos, mert ha időben megismerik a saját születési mintájukat, megelőzhetik azt, hogy a régi, fel nem dolgozott félelmek befolyásolják az előttük álló szülésélményt. Így nem örökítenék tovább problémáikat a következő nemzedéknek, és megszakíthatnák az ördögi köröket.

A gyermekgondozáshoz ösztönösen, nem pedig elméleti útmutatókkal kell közelíteni. Ám miután az ösztönös mechanizmusok és készségek szinte kivesztek belőlünk, kénytelenek vagyunk hát engedni annak a paradoxonnak, hogy tudatosan alkalmazzuk azokat a módszereket, amelyeket a természetes ember ösztönösen végez. A megfigyelés az, hogy így közelítve a babákhoz az ösztönök parázsa éledezni kezd, és egyre inkább természetessé válik, örömforrássá lesz a babákhoz való viszonyunk, a róluk való gondoskodás. A kötődő nevelés nagyon közel áll az ösztönök alkalmazásához.
A kötődő nevelés jellemzői:
- Születéskor a gyermek rögtön az anyjával testi kontaktusba kerül, hogy kielégülhessen a szopóreflex, illetve a természetes hormonfolyamatok beindulásával megtörténjen anya és gyermeke közötti bevésődés. A kötődés kialakulásával nem alakul ki depresszió, hanem éppen ellenkezőleg: a baba világra jöttéből fakadó öröm lehet az anyában.
- Születésétől kezdve a kúszó-mászó időszakig (kb. 6-8 hónapos korig) a baba folyamatosan testi kontaktusban van az anyjával, vagy egy másik gondozójával. Éjszaka szüleivel alszik, amíg önként nem választja a különalvást (kb. 2 éves korában). A folyamatos hordozást általában valamilyen hordozókendővel, -eszközzel segítik napközben. A baba ebből a biztonságos, hordozott, karonülő helyzetből kezdi megismerni környezetét.
- A szoptatás igény szerint történik.
- A kúszó-mászó időszakban a baba nincs állandó kontroll alatt, felfedezheti maga körül a világot. Szabadon mozoghat. Anyja a közelében van, hozzá, ha szükségét érzi, a baba bármikor visszatérhet.
- A nevelés során a gyermek már érezni fogja, hogy ő jó és elfogadott környezete számára. Helyes és helytelen cselekedetei világosan elkülönítésre kerülnek, és helytelenítéskor nem saját magát, hanem a cselekedeteit érzi elutasítva, amelyeken ő, mint aki a közösségbe be kíván illeszkedni, motivált is változtatni, követni szülei mintáját.
- A felnövés során fontos, hogy részt vegyen a nála kicsit idősebbek társaságában, így látva maga előtt azt, hogy a fejlődés következő lépcsőfokában ő hova tart. Eközben nincs kizárva a felnőttek világából, nem szerez arról valótlan információkat: folyamatosan sajátítja el szülei és közössége kultúráját.
- A jelen munkahelyi és lakókörülmények között az anyák döntő része számára nehezen vagy egyáltalán nem megvalósítható, hogy idejük legnagyobb részében felnőtt környezetben mozogjanak. Ez a társas megfosztottság az anyának is káros, és a baba sem az igazi környezetével ismerkedik.
-  A közoktatás nem segíti a kultúra átadását, és saját világot teremt; megszakítja a gyermek jó alkalmazkodását az egy generációval előtte járók világához. Hasonlóan, a gazdasági és társas viszonyaink is kontinuum-ellenesek.
Ajánlott irodalom:
   Dr. Lenkei Gábor: Méltósággal megérkezni
   Feldmár András: A tudatállapotok szivárványa
   Feldmár András: Szégyen és szeretet
   Fréderick Léboyer: A gyöngéd születés
   Hidas György-Raffai Jenő-Vollner Judit: Lelki köldökzsinór
   Jean Liedloff: Az elveszett boldogság nyomában
   Dr. Büki Andrea: Ölelj át!
   Adele Faber - Elaine Mazlish - Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje
   Adele Faber - Elaine Mazlish - Testvérek féltékenység nélkül
   Sheila Kitzinger: A szülés árnyékában - Katarzis vagy krízis?

Gyertek el kisbabátokkal, alakítsuk együtt a klub további programját.

Kisgyermekkori krízisek: szeparációs szorongás, dackorszak

Legelőször szeretném felhívni a figyelmeteket a következő alkalmunkra, ami most pénteken (október 28.) lesz.
Miért van óriási kihatása a születésnek és az első életévnek az ember egész életére? - beszélgetés Szabó Tányával és Kovács Anikó dúlával. Mindkét előadó személyisége, szemlélete nagy hatással volt rám és gyermeknevelési gyakorlatomra.

Előző alkalmunkon a kisgyermekkori krízisekről: a szeparációs szorongásról és a dackorszakról beszélgettünk. Köszönjük, hogy sokan eljöttetek és hozzátettétek a saját történeteiteket, ami mindannyiunk számára hasznos és tanulságos volt.


A kisgyerekkori krízisek zöme életkori sajátosság. Az embergyerek koraszülöttként jön világra, más "emberszabásúakhoz" képest. A várandósság kb. 18 hónap volna ideálisan, de anatómiai okokból az embernek meg kell születnie 9 hónaposan. Ebből kifolyólag a születést követő első 9 hónapban szoros testkontaktust kíván még a baba.
Kb. 9 hónaposan érkezik el a mászás, kúszás ideje, amikor már elmegy az anyától, mindent felfedez és úgy érzi, mindenre képes. DE! evolúciós örökségként szeparációs szorongás is megjelenik, hiszen a dzsungelben túl messze sem merészkedhetett az anyjától.
18 hónapos korában újra jön egy nagyobb hullám: a mindenhatóság érzése, és a mindent "én egyedül" - kívánsága konfliktusba kerül az egyre gyakoribb kudarcélménnyel. Mivel kevés a sikerélmény, és szeretne mindent egyedül, de mégsem tudja - ez az alapja a dackorszaknak, ami kb. ebben az időszakban indul.
Ekkor jelenik meg a szeparációs szorongás második nagyobb időszaka, ez szokott az anyákban is nagyobb konfliktust okozni, hiszen ekkor már ők is kicsit felszabadultabbnak érzik magukat, kicsit magukkal is foglalkozni tudnának, kevesebb a szoptatás, egy-két órára másra is hagynák a babát, és erre a gyerek állandóan a "szoknyájukon ül". A gyereknek sem könnyű és az szülőknek is nehéz ez az időszak.

Ettől kezdve egy állandó hullámvasút az élet: az önállóbb korszakok (egyre messzebb mer menni a gyermek) és a bújósabb korszakok váltakoznak. Az első korszakok egyre hosszabbak, a második korszakok egyre rövidebbek. Ezek a "korszakok" lehetnek akár hetek, napok, de akár egy-egy napon belül is megfigyelhetők. Nekünk szülőknek kell tudatosítanunk magunkban, hogy ez normális, természetes, és türelmesen támogatni csemeténket a fejlődésben.

Az életkori okok mellett persze vannak krízis erősítő faktorok is: kistestvér érkezése és a közösségbe kerülés - mindkettő külön-külön is hatalmas téma.

A hisztiről egy kicsit bővebben beszélgettünk. A gyermek ebben az időszakban mindenre "nem"-mel válaszol, ha nem az történik, amit ő akar, földhöz veri magát stb. Ha számára kellemeset kívánnak tőle, azt is megtagadja.

A hiszti előjelei

Van néhány tényező, amelyek jelenléte estén nagyobb esély van a hiszti kirobbanására:

 Célja lehet a figyelemfelkeltés: bár az elején a gyerek nem e célból kezd el hisztizni, de ha egyszer-kétszer a hisztijével elérte, hogy jobban felkeltse környezete figyelmét (akár pozitív, akár negatív értelemben), kedvet kap annak megismétlésére.

 Jelezheti a függetlenségi törekvéseit, azaz az akaratát.

 Oka lehet a gyerek frusztrációja: például a kétéves körüli gyerek még messze nem tudja olyan pontosan kifejezni magát, mint azt szeretné, és nem mindig sikerül megértetnie magát a környezetével. Továbbá, az is előfordulhat, hogy a gyereket meglévő képességei korlátozzák valamely tevékenység sikeres kivitelezésében. Az így kialakuló sikertelenségérzés, frusztráció torkollhat hisztibe.

 Oka lehet a féltékenység (testvér, játék iránt egyaránt).

 Fáradtság, éhség esetén még könnyebben kirobban.

 Idegen környezetben, a megszokott rutin felborulása esetén is nagyobb az esély rá.

Könnyebb megelőzni, mint leállítani

 Érdemes odafigyelni azokra az ismétlődő előjelekre, amelyek általában meg szokták előzni, és a következő alkalommal ilyenkor közbelépni.

 Próbáljunk meg nem mondani „nem”-et. Használjunk helyette inkább olyan kifejezéseket, mint: „Majd később megkapod” ahelyett, hogy „Nem kaphatod meg”.  Vagy: „Holnap amint felkelsz, játszhatsz tovább, de most le kell feküdnöd”, ne pedig azt, hogy „Most nem játszhatsz, sipirc az ágyba”. Vagy “Jó, majd később”, vagy „legközelebb mehetsz” – egy számára durva „nem” helyett.

 Figyelmeztessük előre. Adjunk a gyereknek elég időt, és jó előre figyelmeztessük, ha új tevékenységbe akarunk kezdeni vele. Például így: „Öt perc múlva fürdened kell”; vagy „Tíz perc múlva el kell raknunk a játékokat, és le kell feküdnöd”. Legyen ideje rákészülni lélekben, még ha az időtartam hosszát nem is érti még.

 Elterelő hadműveletek alkalmazása. Amikor a hiszti előjeleit érezzük a levegőben, alkalmazzunk figyelemelterelést, illetve helyettesítsük az óhajtott tárgyat, vagy cselekedetet valami mással, elérhetővel, pillanatnyilag is megtehetővel.

Fedezzünk fel szabályszerűséget. Ha a gyermek gyakran hisztizik, próbáljunk meg szabályszerűséget felfedezni abban, hogy pontosan mi történik a hiszti kitörését megelőzően, és hogy milyen körülmények között veszíti el türelmét, hátha sikerül megtalálni a gyakori kitörések okát, ami lehet például a fáradtság. 

Mit tehet a szülő, ha már kitört a hiszti?

 Semmiképpen ne kérleljük ilyenkor a gyereket. Például az utcán fagylaltért toporzékoló gyereknek lehetőleg ne vegyük meg a fagylaltot azért, hogy az emberek nehogy megszóljanak. Ezt viseljük el. Ha megvesszük másért vegyük meg, mert szoktunk ilyenkor venni, csak most a sietségünk miatt akartuk továbbcibálni.

Kezeljük humorral a meleg helyzeteket. Nevessünk és mondjuk ezt: „Jaj, ne, ha te lefekszel a földre, akkor nekem is le kell feküdnöm!” Csiklandozzuk meg e gyereket, ha már kezd lefele görbülni a szája – ez gyakran beválik!

 A hiszti idejére tartózkodjunk a gyerekkel azonos szobában.

 A hiszti elmúltával feltétlenül üljünk le beszélgetni a gyerekkel, szavakkal is megerősítve benne, hogy ilyen fajta viselkedéssel nem hat ránk, viszont ha képes kordában tartani ezeket a kirohanásait, ránk mindig számíthat. Továbbá mondjuk el neki, hogy tiszteletben tartjuk az érzéseit, a haragot is beleértve és segítünk neki abban, megtanítjuk, hogy szóban is kifejezze ezeket. (Természetesen mindezt ne egy másfél évessel tegyük.)

 Soha ne büntessünk meg egy hisztiző gyermeket – ha a szülő erővel meg akarja törni, kétfajta eredményt érhet el: a gyerek minden alkalommal makacsabb lesz, szinte rászokik a "nem"-re; vagy pedig akarata sorvad, "engedelmes, jó gyerek"-ké gyávul, akinek nincs semmiféle önálló szándéka. Az akarat megtörése az alattvalóvá nevelés eszköze, az öntudatos, valósághoz ragaszkodó állampolgárrá nevelés ellentéte.

 Újra meg újra gondoljuk át, vajon muszáj mindent, amit eddig megtiltottunk neki, megtiltani. Például a ruhaválasztásban a gyerek maga is beleszólhat, természetesen nem engedjük ki télen rövidnadrágban, de a lehetőségekhez mérten próbáljuk az ő véleményét is figyelembe venni, és ezzel csökkenteni a kényes helyzeteket. Adjunk neki több teret, és lehetőséget arra, hogy felfedezhesse a körülötte levő világot. Valamint legyenek vele szemben reális elvárásaink, egy gyerek nem viselkedhet felnőtt módjára.


Végül pedig: soha ne szégyelljük, ha gyerekünk a család, vagy épp idegenek előtt kezd hisztizni. A hiszti ebben az életszakaszban természetes jelenség, és nem utal sem a szülő nevelési hiányosságaira, sem pedig a gyerek jellemhibáira. A kitartó nyugalom, a halk hang általában megnyugtatja még a toporzékoló gyermeket is, főként ha a figyelmét is el tudjuk terelni valamivel.

A beszélgetésünk alapja: Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak 1. című könyvének ide vonatkozó fejezete, valamint Csősz Réka pszichológusnak a Babafalva hírportálon adott interjúja volt.


Következő alkalmunk:
Október 28. 10.00: Miért van óriási kihatása a születésnek és az első életévnek az ember egész életére? - beszélgetés Szabó Tányával és Kovács Anikó dúlával.

Novemberben kapcsolódunk az országos Babahordozási hét eseménysorozathoz, így klubunk témája:
November 11. 10.00: A hordozás jelentősége a gyermek életében - beszélgetés Szabó Tánya babahordozási tanácsadóval és Vásárhelyi Annával, a veszprémi babahordozó klub vezetőjével.


Még egy információt szeretnék közzé tenni. Geréd Bakó Tünde szervezésében ortopédiai fejlesztés indul kisgyermekeknek Almádiban. Várják a jelentkezőket. Akinek kérdése van, nálam megtalálja Tünde telefonszámát.


Gyertek el kisbabátokkal, alakítsuk együtt a klub további programját.