Március 1. csütörtök: Egy éves a Bugyuló Tér Játszóház a Balaton Plázában.
A már megszokott hatalmas légvár és a felfedezésre váró labirintus mellett most kézműveskedéssel és ingyenes bemutató foglalkozásokkal várnak egész nap! A további részleteket keresd a honlapon: http://www.bugyulo.hu/
Programok:
Csivitelő bemutató foglalkozás 10:45-11:15 (1-3 éveseknek)
Kézműves asztal 15:00-18:30
Modern tánc bemutató foglalkozás 16:30-17:00 (5-10 éveseknek)
Ovis torna bemutató foglalkozás 17:15-17:45 (3-7 éveseknek)
Játékos angol bemutató foglalkozás 18:00-18:30 (3-7 éveseknek)
Február 29-ig felkerül egy jelszó a facebook oldalukra és a honlapra is, aminek megadásával ugyanazon az áron dupla időt tölthetsz játékkal.
Március 3. szombat, 17 óra, Pannónia nagyterme: Mazsola és Tádé – Ametiszt Bábszínház előadása
„… - Elkergetett a gazda, mert azt mondta, olyan kicsi vagyok, mint egy szem mazsola. És belőlem úgysem lesz soha tisztességes disznó! - Tudod mit, te Mazsola! Maradj itt nálam! Úgy is mindig egyedül vagyok, s hacsak nem fúj erre a szél egy-egy újságlapot, bizony, sokat unatkozom magamban….”
Belépőjegy: 500 Ft – elővételben is megvásárolható február 27-től az intézmény portáján.
Tel.: 88/542-506; 542-511
Március 3. szombat, Veszprémi Városi Művelődési Központ: "Bárka az új világ felé" Te kit viszel magaddal? Pártaláló és családi nap
9.00-10.00 Mi a baj a családdal? Miklya-Luzsányi Mónika előadása, majd kerekasztalbeszélgetés
10.00-13.00 Drámajáték I.Lázár Péterrel - "A szeretet tere"
13.00 A délelőtti drámafoglalkozás bemutatása
14.00 Visnyeszéplak az élhető ökofalu - Máté László bemutatója
14.00-17.00 Drámajáték II.Lázár Péterrel - "Bárka az új világ felé" Te kit viszel magaddal?
17.00 Van-e visszaút a váláshelyzetből a szerelembe? Teaházas mozi beszélgetéssel
19.00 Táncház
Március 10. Vörösberényi Művelődési Ház (Balatonalmádi, Gábor Áron út 6): Mandulás Táncház
A Kökörcsin és a Gurgulya néptánccsoport Tavaszköszöntő családi bált rendez, ahova szeretettel vár minden érdeklődőt
16.00 Közös fánksütés
17.00 Népi gyermekjátékok (ölbeli, mozgásos és ügyességi játékok)
Táncok (Polgári és paraszti táncok)
Énekek (Tavaszköszöntő és mulatós dalok)
19.00 Táncmulatság
Hangulatfelelősök:
Kreutz Károly
Dékmárné Forgács Zsuzsanna
Berta Anikó
Nádasné Varga Katalin
Zene: Koncz Gergely és barátai
A rendezvény magánszemélyi felajánlásokból valósul meg. Hozzájárulás 200-1000 ft között a helyszínen elfogadunk.
A következő klubalkalmak:
Március 9. (péntek) 10 óra: Az almádi óvodák bemutatkozása - beszélgetés az almádi óvodák óvónőivel az óvodáról, pedagógiai programról, beiratkozási rendről stb.
Március 23. 10 óra: Gyermekápolás a homeopátia segítségével - beszélgetés Sütő Erika védőnővel
Április 6. 10 óra: Az "éppen elég" szülői jelenlét, avagy hogyan tudjuk gyermekeinket szeretetteljes, felelősségteljes, de szabad személyiséggé formálni - beszélgetés Rózsa Judittal, aki személyiségfejlesztő tréner és kineziológus
Az előző alkalmunkon gyermekkönyvtárosunkkal, Bernivel beszélgettünk a mese szerepéről, jelentőségéről a gyermek életében.
Méhes György: „Aki gyermekkorában nem hallgatott és olvasott mesét, az nem is lehet boldog ember.”
A gyermek be tud lépni a mesék világába, érzékeli, eligazodik benne, átéli a szöveg örömét és szerepjátékaiban is visszatér. A mesékre mindig szükség volt, van és lesz. A mesék nem csak szórakoztatnak, hanem jelentős részben nevelnek is: az életről tanítanak, érzelmi kapaszkodókat nyújtanak és segítik a személyiség fejlődését. Mindenki vágyik a varázslatra, a borzongásra, a csodák átélésének élményére. A mese ugyanakkor rendkívül hasznos és nélkülözhetetlen a gyermek fejlődése szempontjából, hiszen annak segítségével gazdagodik fantáziája, szókincse, a mese szereplőivel azonosulva átélhet különböző helyzeteket, feloldhatja a benne felgyűlt feszültséget.
A mese az egyetlen irodalmi műfaj, amely utat mutat a gyermeknek, hogyan fedezze fel identitását, hogyan találja meg helyét az életben. A mese azt sugallja, hogy a boldog, tartalmas életet bárki elérheti - de csak akkor, ha nem futamodik meg a veszélyek elől, mert az igazi identitáshoz csakis rajtuk keresztül vezet az út.
A mai gyerekek nagy része hátrányos helyzetben van - mert a mesék megismerésének lehetőségétől is meg vannak fosztva. Leginkább csak olyan egyszerűsített és megszelídített változatokkal találkozhatnak, amelyek a meséből kilúgoznak minden mélyebb értelmet és jelentést - ilyenek a felszínes szórakoztatást szolgáló filmes és televíziós adaptációk.
A jó mese titka, hogy mindig a gyermek valóságos lelki és érzelmi színvonalán fejti ki hatását. A mesében (és így az életben is) a problémákat nem lehet elkerülni, a küzdés, a harc elválaszthatatlan az emberi élettől. A mese mindig jól végződik, ha a hős felveszi a küzdelmet, bátor, szembeszáll az igazságtalanságokkal, akkor legyőz minden akadályt. A főbb kritériumok: a gyermek figyelmét kösse le a történet, ugyanakkor szórakoztassa és felkeltse a kíváncsiságát, valamint fejlessze intellektusát, hozza mozgásba képzeletét, igazítsa el érzelmeiben, békítse félelmeivel és vágyaival, és megoldásokat javasoljon. Ezeknek a kritériumoknak az egész gyermekirodalomból leginkább a népmesék felelnek meg.
A népmesék a problémákat mindig tömören és egyértelműen fogalmazzák meg. Így a gyermek a kérdés lényegével szembesül, míg a bonyolultabb cselekmény csak összezavarná számára a dolgokat. A mese minden szituációt leegyszerűsít. Alakjait határozott vonallal rajzolja meg, a részletek közül csak a legfontosabbakkal foglalkozik.
Tolkien a fantáziában, a felgyógyulásban, menekülésben és vigasztalódásban jelöli meg a jó mese szükséges elemeit: a hős felgyógyul mélységes kétségbeeséséből, megmenekül valamilyen nagy veszélytől, de a legfontosabb mégis a vigasztalódás.
A gyermek nem is annyira jó és rossz között választ, inkább annak alapján, hogy ki kelt benne rokonszervet vagy ellenszenvet. Minél egyszerűbb és érthetőbb a jó hős, annál könnyebb azonosulni vele, illetve annál könnyebb elutasítani. A gyermek nem a jóság miatt azonosul a hőssel, hanem azért, mert a hős helyzete és szerepe erősen vonzza. Nem úgy merül fel benne a kérdés, hogy „jó akarok-e lenni”, hanem úgy, hogy „kire akarok hasonlítani”? A választ azzal adja meg, hogy teljes mértékben beleéli magát valamelyik hős szerepébe. Ha ez történetesen jó ember, elhatározza, ő is jó akar lenni.
Miért fontos, hogy mesét mondjunk gyermekeinknek?
A mesélés jó alkalom arra, hogy tartalmas időt töltsünk gyermekünkkel, és örömteli közös élményekben legyen részünk.
Fejleszti a gyermek a szókincsét, koncentrációs képességét és a környezettel való kapcsolatát. Ha időt szakítasz rá, hogy mesét olvass gyermekednek sokkal szorosabb érzelmi kapcsolat alakulhat ki köztetek. A szókincs olvasás révén bővíthető. A gyermek rövidebb idő alatt tanulja meg, hogy a nyelv szövegösszefüggést, mondatokat, nyelvtant és szavakat jelent. A gyerekek kommunikációs képessége két-három éves kor körül fejlődik ki, az ehhez szükséges szavakat pedig a mesék és könyvek biztosítják számukra.
Azok a gyermekek, akiknek olvastak szüleik, sokkal közvetlenebb kapcsolatot tudnak kialakítani a környezetükkel. A gyerekek számára példaként szolgálnak a mesék. Ha arról olvasol nekik, hogy egy kisfiút kicsúfolnak, de időközben az megtanulja megvédeni magát, akkor a gyermeked is tudni fogja, mit tegyen, ha ő kerül hasonló helyzetbe.
Javítja a gyermeked koncentrációs képességét. Egy általános szabály szerint egy ember annyi percig képes figyelni, ahány éves. Például egy négyéves gyermek 4 percig fog odafigyelni egy dologra, majd ezt követően más felé irányul érdeklődése.
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy azok a gyerekek, akik hallgatnak mesét kisgyermekként, és lehetőségük van megismerkedni a könyvekkel, könnyebben tanulnak meg olvasni iskolás korukban. Ha a gyerek azt látja otthon, hogy az olvasásnak, a könyveknek értéke van szülei számára, és szívesen olvasnak neki, ő maga is tisztelni fogja a könyveket. A mese megtanítja a gyereket odafigyelni a történetre, hatással lesz a szövegértésére is, és fejleszti a szókincsét. Fontos, hogy lehetősége legyen gyermekünknek saját fantáziáját megmozgatni, belső képeket alkotni, mert ezzel fejleszti a kreativitását, gondolkodása rugalmasabb lesz, képes lesz gyorsabban megoldani problémás helyzeteket. A fantáziaműködést akadályozza, ha készen kap képeket, pl. olyan mesekönyvből mesélünk neki, ami zsúfolásig tele van rajzokkal, illusztrációkkal, vagy ha rajzfilmet néz. Ha túlsúlyba kerül a gyerek életében a kész kép, szemben a saját maga által elképzelt képekkel, ha nincs szüksége arra, hogy használja a képzeletét, akkor képalkotó képessége elsorvad!
Gyakorlati tudnivalók a mesélésről:
Miért és hogyan meséljek?
A mese befogadásához nyugalomra van szükség, ezért az esti fürdés után, lefektetéskor érdemes odatelepedni a gyerek ágyához, és egy kislámpa meghitt fényénél elmondani az esti mesét. Nap közben is akad olyan tevékenység, amely elég monoton ahhoz, hogy élvezetesebbé tegyük mesemondással. Ilyen lehet pl. egy hosszú utazás autóban, vonaton vagy valamilyen házimunka pl. zöldségpucolás, főzés közben. Ha gyermekünk már tud olvasni, akkor is szánjunk időt a mesemondásra, mert az együttes élményt semmi nem helyettesíti.
A népmesékben megtaláljuk a világ keletkezéséről alkotott elképzeléseket, megtudhatjuk, hol van helyünk a világban, a természetben és miként tudunk helytállni életünk jelentős fordulópontjain. A népmesék abban különböznek más meséktől, történetektől, hogy az egyes generációk folyamatosan alakították, szűrték évezredeken át, így az emberi tudás legjavát adják át – olyan formában, melyet gyermekünk is megért és élvezettel hallgat.
Az a legjobb, ha fejből mesélünk gyermekünknek.
Ha valakinek nem megy a fejből mesélés, akkor válasszuk olyan mesekönyveket, amelyekben a szöveget nem írták át vagy rövidítették le. Ilyen pl. Boldizsár Ildikó esti mese gyűjteményeit (Esti mesék fiúknak, Esti mesék lányoknak, Esti mesék a szeretetről stb.).
Kodály Zoltán:
„Hozzon a gyermeknek mindenki amit tud: játékot, zenét, mesét, örömet. De, hogy mit fogad el, azt bízzuk rá. Csak az a lelki táplálék válik javára, amit maga kíván.”
Ha valamelyik történetet nagyon megkedvelte gyermekünk, meséljük el neki újra és újra, ameddig kéri, mert a mesében olyasmire lelt, ami a lelki fejlődésében segíti. Ha a gyerekben felmerül valamilyen gondolat, kérdés a mesével kapcsolatban, beszéljük meg vele, de mi ne kérdezgessük a meséről, mert ezzel szertefoszlik a varázslat. A gyerek mindig annyit dolgoz fel a meséből, amennyit „elbír”, a többi részlet fölött elsiklik.
Sok szülő nem mer olyan népmesét olvasni, amelyben félelmetes részek vannak, vagy kihagyja a történetből ezeket a jeleneteket. A gyerekeknek azonban szüksége van a „szörnyekre”, mert a mindennapokban is vannak ijesztő események, félelmetes dolgok. A mesében minden szörnyet legyőznek, minden ártalmat megszüntetnek, és ha meg is sebesül a hős, mindig elhozza valaki az élet vizét, ami meggyógyítja. Ha kihagyjuk ezeket a részeket, nem adjuk át gyermekünknek a reményt, hogy bár történnek rossz dolgok a világban, minden rendbe hozható.
Mit meséljek gyermekemnek?
A gyerekek születésüktől fogva igénylik, hogy szüleik szóljanak hozzájuk, így ismerkednek meg a nyelvvel és így erősödik meg a szülő – gyerek kapcsolat is.
Az első 1-2 évben
Az olvasóvá nevelés a születés utáni első altatódallal kezdődik. Majd az ölbeli játékokkal folytatódik. Az a gyerek, akit otthon sokat ringattak ölben, miközben az édesanya vagy édesapa mondókát mond, érintgeti, simogatja a gyermeket, könnyebben tanul meg olvasni, kevesebb tanulási nehézséggel küzd.
Ősrégi tudásközvetítő forma. A játékok a néphagyományhoz kötődtek, vagyis szájról szájra hagyományozódtak, akár a népmesék.
Dallamos rövid versek, mondókák. Nem baj, ha nem érti, a ritmus a fontos. A ritmikus mondókákat szeretik a gyerekek, ölben ülve hallgatják a cirógatókat, vagy „lovacskáznak” a szülő térdén. A Ciróka – maróka, Áspis kerekes, Kerekecske gombocska vagy a Gyí te paci kezdetű mondókákat a még beszélni nem tudó kisgyerekek is nagyon élvezik, de még többet jelent nekik, hogy közben teljes mértékben élvezhetik a szülő figyelmét, közelségét.
Sándor Ildikó néprajzkutató könyve a Tücsökringató: nem olvasni kell a gyermeknek, hanem megtanulni a mondókákat, mert a kezünkre szükségünk van. Testrészekhez kötődő dalok, mondókák, tapsoltatók, láblógatók, cirógatók, billegtetők, hintáztatók.
Forrai Katalin: Jár a baba jár; Gabnai Katalin: Dünnyögők és dúdolók: Ezek a játékok a gyermekek érzelmi és értelmi nevelésében nagyon fontosak. A kicsik a mesét értelmileg és érzelmileg is átélik, segít a lelki feszültség levezetésében.
De a gyermeket körbevevő tárgyakról és a család tagjairól is mesélhet a szülő. Képeskönyvek nézegetése egy éves koruk előtt: megnevezve a személyeket, állatokat, tárgyakat tőmondatokban.
„Én” mesék – a gyermek mindennapjairól, a nap különböző eseményeiről. A mesében boldogan éli át mindazt, ami megtörtént vele. Ezekben a mesékben végig lehet követni az egész eltöltött napot, újramesélve az érdekesebb eseményeket, visszautalva a gyermeket ért örömökre, fájdalmakra, hisztikre.
Weöres Sándor versei; Bartos Erika: Anna, Peti, Gergő-történetek, Bogyó és Babóca
3-4 éves kortól következhetnek az állatos mesék: már képesek hosszabban figyelni, és szívesen hallgatnak kitalált történeteket önmagukról, rokonaikról, vagy akár kedvenc játékukról. Ezekkel a mesékkel, rövid történetekkel segíthetünk gyermekünknek feldolgozni a napi eseményeket, élményeket. Az állatokról szóló történeteket, rövid meséket is szeretik.
- A meséléssel észrevétlenül megtanítjuk a gyermekeinket, arra, hogy képesek legyenek koncentrálni, figyelni arra, amit hallanak.
- Mesehallgatás közben folyamatosan működik a gyermek fantáziája, látják, elképzelik mindazt, amit hallanak.
- Szókincsük is így fejlődik.
- Öntudatlanul sajátítja el azt is, miként szerveződik egésszé a szöveg, hogyan épülnek fel egymás után a mondatok.
Kis vakondról, Babarról, Bálint Ágnes: Mazsola-történetek, Franklin, Vidám állatmesék
Négyévesen:
Kormos István: Vackor könyvei és állatmeséi
Móra Ferenc: gyermekversei
Móricz Zsigmond, Kányádi Sándor, Zelk Zoltán: állatmeséi
Nem baj, ha nem értenek meg mindent ezekből a mesékből, a ritmus és a rím gyönyörűsége ekkor még sokkal fontosabb.
A 4-6éves gyerekekkel megismertethetjük a tündérmeséket, melyekben bővelkedik a magyar népmesekincs. Ebben a korban nagyon fogékonyak a csodára, a varázslatos meseelemekre a gyerekek, képesek mélyen átélni a történeteket. Sok felnőtt, ha kedvenc meséjükről kérdezzük őket, erre az időszakra emlékszik vissza, ebből a korból idézi fel legmeghatározóbb meséit. Érdemes minél több mesével megismertetni gyermekünket, mellyel nemcsak a szókincsét és emlékezetét fejlesztjük, de képzeletét is gazdagítjuk.
Öt-hatéves kor:
A klasszikus állatmesék (Esopus) és tündérmesék ideje ekkor jön el. A népmeséket is ekkor kezdi érteni a gyermek.
„A magyar népmesében minden alkalommal a hős lelki ereje kell kiálljon bizonyos próbákat ahhoz, hogy testi ereje megnövekedhessék.” Wass Albert
Ha van nagyobb, iskoláskorú gyerek(ek) a családban:
Az iskoláskorúak kedvelik a novellameséket, melyekben a hős már nem a csodákkal teli mesevilágban kalandozik, hanem sokkal inkább evilági környezetben. Saját erejét, tudását használja a nehézségek leküzdésére. Az iskolás gyerekeket megkérhetjük arra, hogy ők is mondjanak mesét, ezzel segítjük őket abban, hogy megtanulják összerendezni a mondandójukat, és bátran megszólaljanak mások előtt.
Az iskolába kerülés kezdeti nehézségeinek legyűrésében, okos kezelésében segítenek: Janikovszky Éva, Szepes Mária nagy szeretettel megírt és a gyermeki gondolkodás ismeretéről tanulságot tevő könyvei.
Minden kisgyermek igényli az esti mesét, amely feloldja az egész nap összegyűlt feszültségét, megnyugtat, segít a nyugodt alvásban. A meséken keresztül a gyermekek észrevétlenül tanulnak meg azonosulni a szereplőkkel, helyzetekkel és a megoldási technikákkal. Eldönthetik, hogy ki mellé állnak, kit tartanak „jó”-nak, „rossz”-nak, kire akarnak hasonlítani. A legfontosabb, hogy legyen mellettük valaki, aki segíti őket eligazodni a történetekben és az életükben.
A gyermekekről meg úgy igaz, ahogy Janikovszky Éva mondja:
„Kicsik, de nem buták, van szemük a szépre, fülük a hamisra. Képes az érzéki és érzékek által megismerő befogadásra, érzelmi átélésre"
A 7-8 éves gyerekek szívesen hallgatnak mesét a természeti erőkről, jelenségekről, az évszakokról, állatokról, növényekről.
9-10 éveseknek mesélhetünk más nemzetek népmeséiből, amelyekből megismerhetnek különböző kultúrákat, szokásokat, a világ sokszínűségét. Mondhatunk még nekik tréfás meséket és teremtéstörténeteket is, valamint a műmesék világába is bevezethetjük őket. Boldizsár Ildikó javasolja azokat a meséket, amelyekben találmányok, felfedezések, kincsek és titkok találhatók, és minél több humor.
A 10-14 éves gyerekek számára a mese az önismeret eszköze is lehet, segít eligazodni a felnőtté válás útján, bemutatja az életben adódó nehézségeket, és azok megoldását is.
13-14 éveseknek hazugságmeséket érdemes adni, melyekben eltúlozva, természetes rendjükből kifordítva jelennek meg a dolgok, valamint a rátótiádák típusába tartozó tréfás falucsúfoló meséket. Ezekből megtanulhatják, hogy senki sem tévedhetetlen, és mások tévedéseit megértéssel kell fogadni.
Felső tagozatos serdülő gyermekünk nagy valószínűséggel elutasítja a meseolvasást, pedig számára is fontos üzenetet tartalmaz egy-egy történet. A mai világban nincsenek olyan beavatási rítusok a fiatalok számára, amelyek átvezetnék őket a felnőtt világba, így sokszor nem tudják, hová tartanak. A mesék azonban sok elemet őriznek a régi szertartásokból, melyek hasznukra lehetnek. Ha megismerik a mesék kapcsolatát a mítoszokkal, a filozófiával, ha rájönnek, hogy a lét nagy kérdéseire (boldogság, születés, halál, stb.) keresnek választ a mesék is, ismét izgalmasnak találják majd ezt a világot. Saját életük nagy kérdéseire is választ találnak bennük, mint pl. a szülőkről való leválás, önállósodás, pártalálás próbái.
Könyvek 1-2 éveseknek:
Ákom, bákom berkenye – magyar népi gyermekköltések
Antanténusz – mondókák és tréfás versek
Bartos Erika: Anna, Peti, Gergő
Bogyó és Babóca
Cinege, cinege kismadár – népi mondókák, gyermekjátékok
Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje
Forrai Katalin: Jár a baba, jár
Füzesi Zsuzsa: Mondókáskönyv
Gabnai Katalin: Dünnyögők és dúdolok
Hóc, hóc, katona – bölcsődések verseskönyve
Sándor Ildikó: Tücsökringató
Weöres Sándor: Bóbita
Weöres Sándor: Zimzizim
Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne
Kerekítő
Ringató
3-4 éveseknek:
Bálint Ágnes: Mazsola
Marék Veronika: Kippkopp mesék
1 család, a 4 elem, az 5 érzék
Vidám mesék
Mese a kiscsikóról, Békabánat, Száll az erdő
A kis vakondos mesék
Babar történetek
4-6 éveseknek:
Kormos István: Vackor könyvei és állatmeséi
Móra Ferenc gyermekversei
Márti könyvek
Móricz Zsigmond, Kányádi Sándor, Zelk Zoltán állatmeséi
Esopus
Tündérmesék
Berg Judit könyvei
Boldizsár Ildikó Esti mese gyűjteményei
Janikovszky Éva, Szepes Mária könyvek
Gyertek el kisbabátokkal, alakítsuk együtt a klub további programját!
