2012. február 10., péntek

Gyermeknevelés Gordon-módszerrel - beszélgetés Zachár Annával

Először ismét közérdekű információkkal kezdek:

Következő alkalmunk:
Február 24. (péntek) 10 óra: Mi legyen az esti mese?
- beszélgetés Kripli Bernadett gyermekkönyvtárossal a mesékről, hogy mit meséljünk gyermekeinknek már a kezdetektől

Március 9. (péntek) 10 óra: Az almádi óvodák bemutatkozása - beszélgetés az almádi óvodák óvónőivel az óvodáról, pedagógiai programról, beiratkozási rendről stb.

Többen (5) jeleztétek már, hogy érdekelne benneteket egy reiki tanfolyam. Ági azt mondta, hogy már 5-6 ember jelentkezése esetén is eljönne Almádiba. Aki szeretne csatlakozni, írjon. Ha tudtok megfelelő helyszínt, akkor azt is jelezzétek.

Lezajlott a Tipegők Farsangja. Nagy érdeklődés övezte. Csodálatos jelmezek, édes apróságok és nem utolsó sorban nagyszerű szervezés. Köszönet érte Tardi Hajnalkának. Ha van megosztásra szánt fotótok, küldjétek el ide a listára, biztosan sokan gyönyörködnének. A Napló és az Öböl TV is közvetített, alább találjátok a linkeket.

http://naplo-online.hu/nagyitas/20120211_tipegok_farsangja

http://www.öböltv.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1385:jelmezes-fogalakozas-az-almadi-baba-mama-klubban-video&catid=3:balatonalmadi&Itemid=72

Az utolsó alkalmunkon Simonné Zachár Anna volt a vendégünk, akinek személyében egy rendkívül empatikus, szimpatikus és szuggesztív előadót ismerhettünk meg. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy az eredetileg tervezett másfél óra helyett, két és fél óra után is csüggtünk ajkain.
Anna 20 éve Gordon tréner, azaz a Thomas Gordon nevéhez kapcsolódó Magyar Gordon Iskola Egyesület munkatársa, aki többek között a Szülői Eredményesség Tréning egyik kiváló trénere valamint több könyv szerzője:

  • Ovis leszek!? Szülők és gyerekek a Tegyél le! Korszakban - Segítő ötletek óvodába indulóknak
  • Iskolába készülök

Ismerősek-e az alábbi idézetek:
" Először mindig engedek, aztán dühös leszek rá. Akkor meg parancsolgatni kezdek, ezért meg magamat utálom."
"Nem akarom azokat a hibákat elkövetni, amiktől én úgy szenvedtem gyerekként"
"Addig tűrök, míg nem bírom tovább, és odacsapok"
Hogyan lehet véget vetni a háborúzásnak szülő és gyermek között; miről beszélj, ha neked van problémád; mire figyelj, ha a gyermeked gondban van; hogyan lehet vesztes nélkül megoldani a konfliktusokat; hogyan lehet elérni a családi kapcsolatok harmóniáját?

Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat. Anna arra hívta fel a figyelmünket, hogy szülőként, házastársként ha nekem van problémám, akkor a másik érzéseivel kell először kapcsolatba lépni. "Én-üzenetben" elmondani a saját érzéseimet úgy, hogy ne bántsam meg a másikat. Amikor nem tudok reálisan gondolkodni, mert olyan dühös vagyok, akkor érdemes időt kérni. Ha a saját érzéseimről beszélek, akkor konkrétumokat kell mondani: "Fáj, ha rálépsz a lábamra." Ezzel szemben álló és kerülendő a minősítés: "Olyan figyelmetlen vagy!"
Amikor számomra elfogadhatatlan a gyermek viselkedése, akkor fontos elmondanom, hogy milyen nehézséget okoz ez nekem: időmbe, pénzembe, terveim felborulásába kerülhet, érzékszerveimre károsan hat, fájdalmas, zavaró, fárasztó, kényelmetlen.
Ne megoldásokban, hanem szükségletekben gondolkozzunk: mondjuk el az érzéseinket őszintén, ha valamit nem tudunk elfogadni, mondjuk el a következményeit is.
Az őszinteség nem támadás. Fontosabb arról beszélni, mit érzek az adott szituációban, milyen konfliktust okoz bennem, mint arról, hogy "Te hogy nem vagy képes az én szempontjaimat figyelembe venni, óh Te önző fráter…"
Ez a fajta önfeltárás a másik félben is kapukat nyit meg, létrejön egy atmoszféra, amiben mindkét fél érzi, hogy fontos, szeretik és elfogadják, azt az állapotát, hogy nem tud mindig maximálisan a másik jólétében osztozni. Azaz külön-külön és együtt is nő az önbecsülésük.

Érdemes használni a megelőző "én-üzeneteket". Döntés elé állítani a gyermeket, hogy megfelel-e számára a bevásárláskor, hogy egy féle édességet választhat, ebben az esetben szívesen megyünk vele boltba. Ha tétovázik a választásban: "melyiket vegyem", akkor hagyjuk egyedül dönteni, majd dicsérjük meg, hogy betartotta a megállapodásunkat. Fontos, hogy az ő szeretetnyelvén dicsérjük. Ha a szóbeli dicséretet igényli, akkor úgy, ha az ölelést, simogatást, akkor úgy stb.

Ha a másik félé a probléma, akkor abban kell segítenünk, hogy maga oldja meg: "Nem halat, hálót!"
Mielőtt tanácsot adnánk, fontos megkérdezni, hogy kíváncsi-e a véleményünkre. Ha dühös és én tanácsokat osztogatok, akkor az csak rombolja a kapcsolatot. A probléma olyan, mint egy hagyma. Az értő figyelmünkkel le tudunk hántani egy-egy héjat, így el tudunk jutni a probléma valódi forrásához. Probléma lehet a magára hagyottság, megalázottság, félelem, tehetetlenség, fájdalom, gátoltság, elfelejtettség, kirekesztettség. Fontos megfejteni, hogy ezeket mi okozza, mert ezek elfojtása vezet a dühhöz.
Én-feltáró üzenetekkel tudjuk ezeket kommunikálni, amikor csak az itt és mostról beszélünk, nem hánytorgatunk fel ettől eltávolító dolgokat. Fontos tehát gyengeségeink kimutatása és a gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás. Utólag érdemes egy-egy szituációt elemezni, hogy a hibáinkból tanulni tudjunk.


Ha tehát az értő figyelmet használom, ha a gyermeké a probléma, valamint én-üzenetekkel kommunikálok, ha az enyém a probléma, végül közösen keresünk megoldást, ha a miénk a probléma, akkor változtathatunk azokon a közléssorompókon, amiket eddig használva csak rontottuk az emberi kapcsolatainkat.
Ilyen közléssorompók:

utasítás, irányítás, parancsolás, azt jelzi a gyermeknek, hogy az ő érzései, igényei nem fontosak (Azonnal bejössz a házba); figyelmeztetés, fenyegetés, félénkké, megalázkodóvá teszi a gyermeket (Megbánod, ha így viselkedsz); prédikálás, moralizálás,  (Ezt igazán illene magadtól is tudnod); tanácsadás, megoldási javaslatok, a gyermek úgy érzi, hogy a szülei nem bíznak abban, hogy maga is találna megoldást (Mi tudjuk, mi a jó neked); kioktatás, logikai meggyőzés, könnyen vált ki olyan érzést, hogy ő kevesebbet ér (Te mindig azt hiszed, mindent tudsz); ítélkezés, kritizálás, hibáztatás, alacsonyabb rendűnek, méltatlannak, rossznak állítja be a gyermeket (Rossz vagy, neveletlen); dicséret, egyetértés, ha nem cseng egybe a gyermek saját énképével, akkor dühös lesz (nem vagyok szép, utálom ezt a hajat); csúfolás, megszégyenítés, nevetségessé tétel, azt az érzést váltja ki a gyermekből, hogy ő rossz és nem szeretik; értelmezés, elemzés, diagnosztizálás, azt jelzi a gyereknek, hogy a szülő túljárt az eszén; megnyugtatás, együttérzés, vigasztalás, támasznyújtás, ha egy felzaklatott gyermeket valaki megnyugtat, az esetleges értetlenségét árulja el ezzel (hogy mondhatod, hogy jól van, mikor ez egyáltalán nincs jól); kérdezgetés, faggatózás, a gyermek azt érzi, hogy szülei kételkednek benne (Megmostad a kezed, ahogy mondtam neked?); visszahúzódás, témaváltás, viccelődés, kitérés, a gyermekben azt az érzést kelti, hogy a szüleit nem érdekli mi van vele.

És akkor itt következzék Dr. Thomas Gordon: Hitvallásom az emberi kapcsolatokról szóló írása:

„Te meg én olyan kapcsolatban vagyunk, ami nekem fontos, és szeretném fenntartani. Mégis, mindketten különálló emberként élünk, ki-ki a maga egyéni igényeivel, szemléletével, és azzal a jogával, hogy megpróbálja kielégíteni ezeket az igényeit. Igyekezni fogok őszintén elfogadni magatartásodat, amellyel igényeid kielégítésére törekszel, vagy amikor gondod van igényeid kielégítésével.
Amikor megosztod velem a problémáidat, törekedni fogok, hogy igazán elfogadóan és megértően hallgassalak – úgy, hogy inkább megkönnyítsem számodra, hogy rátalálj a saját megoldásodra, semhogy a magaméira szoktassalak. Ha az én viselkedésemmel van gondod, mert az keresztezi igényeidet, bátorítalak majd, hogy érzéseidet őszintén elmondd. Ilyenkor meghallgatlak majd, és igyekszem változtatni magatartásomon, ha tudok.
Ha pedig a Te viselkedésed ütközik az én igényeimmel, és emiatt úgy érzem, nem tudlak elfogadni, ezt is meg fogom osztani veled: olyan nyíltan és becsületesen közlöm érzéseimet, amennyire csak tudom – bízva abban, hogy tiszteled annyira igényeimet, hogy meghallgass, és igyekezz ennek nyomán változtatni viselkedéseden.
Olyankor, ha egyikünk sem tud a másik kedvéért változtatni magatartásán, és úgy látjuk, hogy kapcsolatunkban itt az igények konfliktusa lépett fel, állapodjunk meg abban, hogy egyikünk sem él hatalmával a maga győzelme érdekében, a másikunk veresége árán. Szem előtt tartom az igényeidet, de figyelembe kell vennem a sajátjaimat is. Ezért hát igyekezzünk elkerülhetetlen konfliktusainkra mindig olyan megoldást találni, mely mindkettőnk szemében elfogadható.
Ha ezt tesszük, teljesülnek a kívánságaid, és az enyémek ugyanígy – senki sem veszít, mindketten nyerünk. Így pedig, igényeid kielégítése révén, tovább fejlődhetsz, növekedhetsz, mint önálló ember. Nem kevésbé én is. Kapcsolatunk így mindig egészséges lehet, hiszen kölcsönösen örömteli. Mindketten azzá válhatunk, amire belsőnkből képesek vagyunk, és továbbra is a kölcsönös tisztelet és szeretet érzésével viszonyulhatunk egymáshoz, barátságban és békében.”
Könyvajánló:


Thomas Gordon: P.E.T. A szülői eredményesség tanulása
Thomas Gordon: Tanítsd gyermeked önfegyelemre
Thomas Gordon: Emberi kapcsolatok

Aki többet szeretne tudni a módszerről: www.gordoniskola.hu; zachar.anna@vipmail.hu; 30/ 5822326
Akit a képzés is érdekelne: legközelebb Pápán indul február 25-én, de kellő jelentkező (10 fő) esetén Almádiban is szerveződhet egy tréning. Írjon, akit érdekel!


Gyertek el a következő alaklomra is kisbabátokkal, alakítsuk együtt a klub további programját!

Livi, Emma, Sára

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése