Az almádi óvodákról

Óvodáink a D.O.B. – azaz a Differenciált Óvodai Bánásmód – módszerével dolgoznak, helyi programjukat is ennek szellemében készítették el. Ennek lényege röviden: a hozzájuk kerülő gyerekeket alapos megismerés után, egyénileg fejlesztik, juttatják el a következő fejlődési zónába. Ehhez jól képzett szakembergárda áll rendelkezésre, akik rendszeres résztvevői a továbbképzéseknek, az ott hallottakat széleskörűen alkalmazzák munkájukban.

Mivel jól tudják, hogy a 3-6 éves gyerekek fő tevékenysége a játék, ezért erre helyezik a legnagyobb hangsúlyt. Szakmai szempontok szerint kiválasztott játékeszközökkel várják őket nap mint nap. Arra törekszenek, hogy lehetőleg ne sértsék meg a gyerekek játszáshoz való jogát, vagyis ne kelljen megszakítaniuk a játékidőt egyéb tevékenységek miatt. Biztosítják az elmélyült játszási lehetőséget. Mindemellett céljuk, hogy az óvodáskor végén iskolaérett, tanulásra képes gyerekeket adjanak át az első osztályba. Az ehhez vezető utat nem az idejekorán rákényszeríttet tanulásban, hanem a játékos módszerekkel, szinte észrevétlen képességfejlesztésben látják.

Nagyon fontos partnernek tekintik a szülőket, akikkel együtt gondolkodva tehetik a legtöbbet gyermekekért. Óvodáinkban segítő szakemberek is dolgoznak: logopédus, fejlesztő pedagógus, ők a délelőtti órákban foglalkoznak a rászoruló gyerekekkel. A fenti magas színvonalú szakmai- nevelési szolgáltatásaikon túl egyéb programokkal  is színesítik a gyermekek életét (pl. gyalogos- buszos kirándulások, látogatás bábelőadásokra, ünnepek és hagyományok). A nagycsoportosok részére 10 órás úszótanfolyamot indítanak minden évben, ez szintén délelőtt van. Ezen kívül az óvó nénikkel dalos játékokat, mese- vershallgatást, barkácsolást, kézimunkát, testnevelési játékokat gyakorolhatnak, ismerkedhetnek a szűkebb és tágabb környezetükkel, közös beszélgetések, nyelvi játékok során fejlődhet beszédkészségük. Tanulási képességeiket – gondolkodás, figyelem, emlékezet stb. – többek között társasjátékokkal fejlesztik. Nagyon fontos feladatuknak tekintik a gyermekek szocializálását, azaz tanuljanak meg odafigyelni egymásra, elfogadni a másik gyereket, alkalmazkodjanak egymáshoz. Mindezekhez természetesen 3 illetve 4 év áll rendelkezésükre.

Ezen túlmenően rendszeresen védőnő, gyermekorvos, fogorvos ellenőrzi egészségi állapotukat. Élő kapcsolatot ápolnak az iskolákkal, a Nevelési tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szakszolgálattal, a gyámhatósággal, a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtárral, valamint más szakmai és segítő szervezetekkel.

Arra a gyermekre, aki 2008. június 01. és 2009. május 31. között született a következő időpontok vonatkoznak:

2011. március 21. 16.30: A Bajcsy úti óvoda sárga épületében általános szülői tájékoztató, ahová gyermek nélkül várják a szülőket. Itt kapnak tájékoztatást a nyílt napokról is.

2011. március 22., 23., 24.: A szülők délelőtt gyermek nélkül megtekinthetik a csoportokat kettesével negyed órás váltásban, a csoport látogatás után beszélgetés a látottakról.

2011. április 11. 8.00-16.00: beiratkozás a Bajcsy úti óvodába

2011. április 12. 8.00-16.00: beiratkozás a Mogyoró úti óvodába

2011. augusztus 25. 17.00: Első szülői értekezlet

Az a gyermek, aki már tavaly be lett íratva, de nem jött mégsem óvodába, annak újra be kell íratkozni.
További információk: www.almadiovoda.hu
illetve kérdezhetnek a vezetőóvónőtől az ovibalmadi@chello.hu email címen.


Következő alkalmaink:

Március 11.: Otthonról dolgozni, gyerek mellett. Beszélgetés az otthonról végzett munka lehetőségeiről Vida Ágnessel, aki a www.gazdagmami.hu internetes oldal szerkesztője. "Miért kéne rám hallgatnod? Mert egy cipőben járunk: én is anyuka vagyok, két kisfiam van, 2005-ben és 2007-ben születtek és reményeim szerint idővel kistestvérük is lesz majd. Az első szülésem óta folyamatosan itthonról dolgozom..."

Március 25.: Családon belüli erőszak. Hogyan vehetjük észre, ha környezetünkben létezik, mit tehetünk. - Beszélgetés Stanka Mária rendőr őrnaggyal.

Április 8.: Az anya és az ő saját ideje. Mindannyian tudjuk, milyen kisgyermekkel otthon lenni, játszani vele, ellátni, beteg gyermek mellett virrasztani stb. Hol van ilyenkor az anyák saját szükséglete? - Erről az izgalmas témáról beszélgetünk Barát Jánossal, aki három gyermek édesapja. Náluk, hogy működik, ő miért tartja fontosnak, hogy a feleségének is legyen szabadideje.
 

Gyertek el kisbabátokkal, alakítsuk együtt a klub további programját!

Lívia, Emma, Sára

Korai nyelvelsajátítás

Előző alkalmunkon "Korai, játékos idegennyelv-tanulás tipegő korban" címmel beszélgettünk Tardi Hajnival, aki klubunk egyik anyukája. Hajni kisfiával annak egy éves kora óta beszél angolul is. Megosztotta velünk tapasztalatait, valamint alaposan felkészült a korai nyelvtanulással kapcsolatban. "Segíteni szeretnék „rendet teremteni” a fejben, mivel elég sok olyan elképzeléssel, hiedelemmel találkozhatunk a témában, ami nem feltétlenül tényeken alapul. Kezdetben én is bizonytalan voltam, de mivel nagyon érdekelt a téma, igen sok időt fordítottam arra, hogy utánajárjak - pro és kontra. Olvastam a hazai véleményeket, több logopédus, nevelési tanácsadó elképzeléseit, olvastam külföldi tanulmányokat, meghallgattam olyan anyukák tapasztalatait, akik már évek óta foglalkoznak a gyermekeik (idegen) nyelvi oktatásával, elmentem korai nyelvoktatással foglalkozó iskolába bemutató órára.
Igyekeztem mindent felkutatni még az elején, hogy tisztában legyek a tényekkel, még mielőtt elkezdtem saját gyermekem (idegen) nyelvi nevelését. – Tardi Hajnalka +36304522996"
A téma igen kényes, hisz számos neves és elismert pszichológus ellenzi a korai nyelvtanulást, de sokan vannak a támogatói között is. Én személy szerint nem szeretnék állást foglalni, de ami nagy hatással volt rám Hajni előadásából az, hogy ő nem nyelvtanulásról beszél, hanem egy rendszeres, játékos tevékenységről, amit a szülő a gyermekével tölt és ez a minőségi együttlét épp idegen nyelven zajlik.
Hajni kiemelte, hogy az a szülő, aki beszél valamilyen idegen nyelvet, megteheti, hogy gyermekét kétnyelvűen neveli. Előnyei a gyermekek számára általánosságban: nyitottabbá és elfogadóbbá válhatnak, különböző kultúrákat is megismernek, iskolai előmenetelben segíthet, később a munkavállalásnál sikereket hozhat.
Nyelvelsajátítás – természetes, észrevétlen módon történik, játékosan, ahogy az anyanyelvét tanulja.
Nyelvtanulás – iskolai, vagy hasonló körülmények között történik.
Kétnyelvű elsajátítás: a születéstől fogva 2 nyelvet hall a gyermek.
Korai második nyelvelsajátítás: az első nyelv megszilárdulása után kezdődik.
A második nyelv korai elsajátítása lehet könnyebb, mert:
- már ismeri a nyelvelsajátítás szabályait: tudja, hogy a szavakból mondatok lesznek, hogy a szavak elejére vagy végére figyeljen inkább (toldalék vagy elöljáró)
- jobb a memóriája
- több ismerettel rendelkezik
lehet nehezebb, mert:
- az első nyelv már megszilárdult
- a megszokott hangrendszertől már nehezebb elszakadnia
- az agya nem annyira a nyelvelsajátítására hangolt
Fontos!
Nem az óvodában heti fél órában történő nyelvtanulásról van szó.
A gyerekek jobb nyelvtanulók
- Kritikus Periódus Elmélet
a. hangokra hangoltak – az újszülöttek bármely nyelv hangjait képesek felismerni, megkülönböztetni és képezni: akcentus nélkül (ez 6-10 hónaposan eltűnik, de 6-7 éves korig képesek felülírni az első nyelv hangkategóriáit)
b. nyelvtan – érzékenyebbek a szabályokra, felismerik a rendszereket (az első 5-6 évben)
c. könnyebb dolguk van, mert könnyebb a „nyelvezet” + sok-sok segítségük is van (könyvek illusztrációi, demonstráció cselekvéssel)
d. érzelmi viszonyulás – a nyelvtanulás észrevétlen, csupán szórakozás + még nem jönnek zavarba, ha hibáznak + beszédesebbek és nyíltabbak is.
A ketnyelvugyerek.hu/blog szerzője nagyban inspirálta Hajnit is. Ez az anyuka két nyelven neveli gyerekeit (a nagyobbik lánya már 6 éves), rengeteg tapasztalata van, és blogjában rendre meg is osztja azokat. Számos ötlettel segít a "hogyan csináljuk?" témában is, nagyon kreatív és persze igen lelkes - de mindez kiderül az interjúból....
Interjú a kétnyelvűségről:
http://www.nyelvbirodalom.hu/cikkek/375-egy-anya-ket-nyelv-interju-ban-annamarival

Ide kattintva olvashatjátok Hajni összefoglalóit: az egyikben a korai nyelvtanulással kapcsolatos tévhiteket gyűjtötte össze, a másikban a már fent is részletezett kétnyelvűségről van szó.