Kicsik és nagyok,
férfiak és nők, és a család
Bár az együttélés
általában kétgenerációs, a család érzelmi értelemben többgenerációs – hiszen a felmenőknek
a fiatalok jelentik a családjukat!
A gyerekeknél és az
időseknél elsősorban ebben az érzelmi kötődésben van a család varázsereje – az
egészséges családról beszélünk!!!
• A
kicsiknél az egészséges kötődés, és így a kiegyensúlyozott felnőtt élet záloga
• Az
időseknél védőerő az időskori depresszióval szemben, valamint segít a
betegségekből (fizikai is!!!) történő gyógyulásban, a legnehezebben a családból
kihullott emberek gyógyulnak!!!
• A
férfiak számára hallatlan nagy védőerő a jó házastársi kapcsolat!
• Mindkét
nem számára jelentős védőerő a jó kapcsolat a gyerekekkel
…Azonban az árat meg
kell fizetni: a 45 évesnél fiatalabb gyermekesek rosszabbnak látják az életminőségüket,
mint a gyermektelenek (főképp a nők) – ugyanakkor viszont a gyesen lévő kismamák
a legboldogabbak!
Összefüggések az
értékrenddel
Norvégiában, ahol a
nemek közötti egyenlőség megvalósításában talán legeredményesebbek voltak, ez
mind a férfiak, mind a nők várható élettartamának növekedésével együtt járt,
miközben a termékenységi mutatók tekintetében ma Európában az egyik legjobb
helyet érték el. Ez a példa arra mutat, hogy a női értékrend
részleges átvétele, a férfiak családban betöltött szerepének
erősítése védő tényező mind a férfiak, mind a nők életkilátásai, valamint a
demográfiai krízis megoldása szempontjából.
Az élet
értelmébe vetett hitet életkortól, nemtől és
iskolázottságtól szinte független lelki és testi egészségi védőfaktornak
találtuk. Ez azt jelenti, hogy azonos életkörülmények
között a társadalmi átalakulás negatív hatásai sokkal kevésbé érintik
azokat, akik úgy érzik, életüknek van értelme. Akire ez a lelkiállapot
jellemző, ugyanolyan egészséges marad alig iskolázott parasztemberként, mint a
legmagasabb végzettségű egyetemi professzorként.
…de hogy is állunk az
élet értelmével? – értékrend Magyarországon
Nemzetközi
összehasonlításban
Mi, magyarok, a
nyugat-európai nem posztszocialista országok átlagához viszonyítva:
• kevésbé tartjuk
fontosnak a civil és politikai szabadságjogokat;
• kisebb mértékű a
mindennapi aktív politikai szerepvállalásunk;
• kevésbé toleráljuk a
másságot;
• értékszerkezetünkben
kisebb szerepet játszanak az önmegvalósítási értékek;
• kevésbé bízunk
másokban.
Jólét nem egyenlő
jól-lét!
A nyugati civilizációk
már rég tudják, hogy a fogyasztási színvonal nem azonosítható a jól-léttel!
A jól-lét a pozitív
érzelmi állapot, aminek alapja az önazonosság.
Összetevői:
• Koherencia
(rendben vagyok azzal, hogy ez az életem)
• Az
élet értelmébe vetett hit
• Erős
társas kapcsolatok
• Bizalom
• Együttműködési
készség
• Tolerancia
• Hatékony
megküzdési készségek
Az a jó világ, ami
ebben tudja erősíteni az embereket!
Az élet értelme…
Az emberi lét mindig is
túlmutat önmagán, valamire, ami nem önmaga, valamire vagy valakire: egy
értelemre, amit érdemes beteljesíteni, vagy egy másik emberi létre, amellyel
szeretettel találkozunk. Egy ügy iránti szolgálatban vagy egy személy iránti
szeretetben az ember önmagát teljesíti ki. Minél inkább feloldódik a
feladatában, minél odaadóbb a partnerével szemben, annál inkább ember, annál inkább
lesz önmaga. Önmagát megvalósítani tehát igazán csak abban a mértékben képes,
amennyire megfeledkezik önmagáról és túllép önmagán
