Szülők iskolája: dr. Földes Petra: "Elég jó" szülőnek lenni - kötődés

A Nagycsaládosok Balatonalmádi Egyesülete a Baba-mama klubbal együttműködve szeretettel vár a Szülők Iskolája előadássorozatának hetedik alkalmára.
Ideje: Május 30.  péntek 17.00
Helye: Balatonalmádi, Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár Olvasóterme

Címe: Dr. Földes Petra főiskolai docens, mentálhigiénikus: Normatív és paranormatív krízisek a család életében

Mindkettő óhatatlanul megjelenik a család életében, ezek feldolgozásában segít az előadás: hogyan hat ki a családra, a gyerekekre, hogyan segítsük gyermekeinket, házastársunkat, stb.

Mivel a családi élet, egyszerűen az idő múlása következtében, állandó változással jár, óhatatlanul olyan új helyzetek állnak elő, melyek megoldására a korábbi viselkedésminták nem megfelelőek. Ez a normatív krízis – ilyen minden életciklus-váltás, de ilyen például a kistestvér születése is. Vannak nem törvényszerűen bekövetkező, úgynevezett paranormatív krízisek (például más városba költözés), és ezek sorában megjelennek a negatív események – mint például a betegség, a munkanélkülivé válás vagy egy családtag elvesztése – is. Mi történik a krízishelyzetben, mit tehetünk a családtagok maximális biztonságáért és az új egyensúly kialakításáért?

Amennyiben szükségetek van gyermekfelügyeletre, akkor jelezzétek erre a levélre válaszul. A gyermekfelügyelet díja 500 Ft/óra/gyermek.

Egy kis ízelítő az előző alkalomról:

A kötődés-elméletben a kötődés fogalma egy viselkedés: a kötődő személyhez bizalommal fordulok, számíthatok rá, van egy biztonságos belső képem róla. Ez a kötődés jellemző lesz rám, meghatározza az egész életemet. Érdemes azonban nem túldimenzionálni, hisz akkor az anyára nagy stressz is hárul. A folyamat során az anya-gyermek szimbiózisból a gyermek önálló lénnyé válik. Ezen szeparációs folyamaton kell végigmenni:

·         Az „autizmus” szakasza (0-2 hó): középpontban a szükségletek és a kielégülésük

·         Szimbiózis (2-6 hó): a gyermek a gondozó személyt saját részének éli meg

·         Szeparáció-individuáció (6-24 hó):

Differenciálódás (kb. 6-12 hó) szorongás az idegenektől

Gyakorló szakasz (kb. 12-18 hó)

Újraközeledési szakasz (kb. 18-24 hó)

·         A tárgyállandóság megszilárdulása (2-3 év): biztonságos belső-anya kép – kötődés (a tárgy szó jelentése a pszichoanalitikus elméletben a közelálló személy)

Kötődés és család:

Lehet az anya és az apa is a „kötődés személy”. Feszültség abból adódik, ha az anya egyedül marad. A környezet „ráhagyja”, mivel a gyermek mindig őt választja.

Feszültség lehet a rivalizálás is a szülők között. Ez nem ad biztonságot a gyermeknek.

A testvér eleinte szülőhelyettesítőként érzelmi biztonságadó. A testvér az, aki mindig tudja, tudni fogja, hogy mi a baja a másiknak, de egyben rivális a szülői szeretetért. A testvér az, akivel a legjobban összehasonlítható a másik. Az a jó, ha szülőként abban tudom a gyermeket támogatni, hogy higgyen a saját személyiségében. Kamaszkorban a legfontosabb kérdés, hogy ki vagyok én. Különbözni akarok mindenkitől. A legtermészetesebb, ha a szintén kamasz testvéremmel rosszban vagyok. Szülőként abba beleszólhatok, hogy a testvérek milyen hangnemet üssenek meg egymással, hogy milyen érzések kavarognak bennük, abba nem.

Mit jelent a biztonságos belső kép:

Három féle kötődés típust különböztethetünk meg:

·         biztonságos

·         ambivalens

·         elkerülő

Biztonságosan kötődő gyermek az anya jelenlétében biztonságban érzi magát, ha kimegy az anya, elkeseredik, de visszatéréskor megvigasztalható, mert van biztonságos belső képe az anyáról.

Az ambivalensen kötődő gyermek ül az anya ölében, mert fél, hogy elhagyják, mikor az anya visszajön, haragszik rá.

Az elkerülő módon kötődő gyermek nem játszik az anyával, ha kimegy az anya, nem érdekli őt, mikor visszajön, az sem vált ki belőle semmit.

Az az anya, aki bizonytalan az anyai szerepében lehet túlóvó. Amire szüksége van ennek az anyának: megerősítés az anyai viselkedésben, segítség, támogatás, megnyugtatás, modellálás. A szülő személyiségével adekvát a viselkedése. Ha átlátható a rendszer, akkor biztonságban érzi magát a gyermek. A túlgondozó, túlnevelő szülő szerint a „jó anyaság” feltétele a „vélt” közfelfogás szerint a „jó baba”.  Ez az anya azt a célt tűzi ki, hogy a gyermeke mindig elégedett legyen, ezért kénytelen túlgondozni, pedig ez nem feltétlenül a saját elvárása, ettől mindenki frusztrált, ami ambivalens kötődéshez vezet. Az anyai szereppel kapcsolatos bizonytalanság oldásához az anyai kompetenciákban való megerősítésre van szüksége ennek az anyának. Meg legyen engedve a hibázási lehetőség. Van a csalódott, frusztrált, kimerült anya: ilyenkor az anya terhelése nő (pl. szeparációs időszakban). Ezt nem mindig sikerül elfogadni vagy egyszerűen nincs rá kapacitása.

Hogyan alakul ki a biztonságos belső kép?

Az „elég jó” anyai magatartással. Az „elég jó” anya éppen annyira van jelen, amennyire szükséges. Fizikailag és érzelmileg is biztonságot teremt, ugyanakkor hagyja a gyermeket gyakorolni, mert a biztonságérzethez a gyermeknek az önmagába vetett bizalomra is szüksége van. Az „elég jó” szülő ad teret a gyermeknek, hogy a határait próbálgassa. Az ambivalens és az elkerülő módon kötődő emberek viselkedése felnőtt korban visszafordítható. Pl. a gyógyító szerelem korrektív hatású, de a biztonságosan kötődő gyermekek felnőtt korukban kevésbé vannak kitéve az érzelmi traumáknak.

Az egészséges leválás az egészséges kötődés tükre!

Ezt a folyamatot a szülő akkor tudja jól támogatni, ha kész az elengedésre, vagyis ha neki is van biztonságos belső képe a gyermekről. Milyen érzelmi háttérnek kell fenn állni a leváló gyermeknél:

·         tud vigyázni magára, önhibájából nem kerül bajba

·         képes biztonságos, megerősítő érzelmi kapcsolatok létesítésére

·         tudja, hogy a szülőhöz fordulhat, ha segítségre, megerősítésre van szüksége

·         terhelhető, érzelmileg elviseli, ha a szülő nehézségekkel küzd

·         örül a szülővel való találkozásnak

Várunk mindenkit szeretettel:

a szervezők