A zene, mint a kapcsolatteremtés eszköze

A május 8-i klub vendége Nádasné Varga Katalin zenetanár volt. A beszélgetés témája: a zene, mint a kapcsolatteremtés eszköze a fogantatástól a kisgyermekkorig. A zene alkotóelemei a ritmus (eső, hullámverés), a dallam (madárfütty), a hangerő (vihar hangja) mind megtalálhatók az ember környezetében, valamint az emberi testben (szívdobogás, légzés, járás). A magzati lét, a méhen belüli élet első zenei élményeit az anyai szívdobogás ritmusa, a véráramlás moraja, valamint a külvilág szűrt hangjai adják. A hangélményt a magzat jóval korábban képes érzékelni, mint ahogyan a hallás központi szerve működni kezdene. A magzati auditív rendszer és a muzikalitás fejlődésében az anyai szívhangok jelentőségét több kutató is felismerte és vizsgálta, mely vizsgálatok igazolták az anyai szívhang pozitív, még a születés után hosszú ideig tartó megnyugtató hatását a gyermekeknél: mélyebb, hosszabb alvás, sírás abbahagyása, egyenletes légzés, erőteljesebb súlygyarapodás, ritkább megbetegedés. Ugyancsak tapasztalatok bizonyítják, hogy a magzatok a hallott zenére is reagálnak: Vivaldi, Mozart megnyugtató, Beethoven és a rock felkavaró hatású lehet számukra (rugdalózni kezdenek). Kati felhívta a figyelmünket arra, hogy az anyaméhben a gyermekünk a mi hangunkat hallja legerősebben. A külvilág zajai ehhez képest csak suttogások. Egészen más tehát, ha mi énekelünk neki, mintha zenelejátszót hallgatnánk. Kodály azt mondta: "A gyermek zenei nevelését a születése előtt 9 hónappal kell elkezdeni", majd később így módosította: "A gyerek zenei nevelését az anya születése előtt 9 hónappal kell elkezdeni!" Szintén Kodálytól vett idézet: "...az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségből kigyógyít, koncentrál, testi - lelki diszpozíciót javít, munkára kedvet csinál, alkalmazkodóbbá tesz, fegyelemre - figyelemre szoktat, egész embert mozgat, nemcsak egy - egy részét..." A hazai iskolai gyakorlat - melyet már sajnos nem ellensúlyoz semmiféle közösségi énekes szokás - sikeresen kioltotta belőlünk az éneklés örömét, és ellátott minket a hangadással kapcsolatos szorongással, szégyenérzettel. De nemcsak énekelni nem merünk, hanem sokaknak okoz gondot már maga a hangos, vagy önálló megszólalás is. A közös éneklési alkalmak, énekes játékok segítik oldani ezt a szorongást és gátlást, s e tapasztalatok hozzásegíthetik az egyént a szóbeli önkifejezésének gazdagításához is. A zenén keresztül kontaktus teremthető, zenei eszközökkel viselkedés, mozgás visszatükrözhető, s olyan légkör teremthető, mely bizalommal töltődik fel és érzelmek kimutatására is alkalmas lesz. Ezért lehet a zene a kommunikáció eszköze. Kati arra biztatott mindannyiunkat, hogy bátran és sokat énekeljünk gyermekeinknek.